Otthoni hálózat végső állapota

Otthoni hálózat végső állapota

A hosszú próbálkozások során, elkészült a véglegesnek mondható otthoni rendszer.
Az előző írásaimból látható, hogy nem ültem le papíron megtervezni, egyszerűen csak kísérleteztem, kipróbáltam pár megoldást, így volt lehetőségem a különböző lehetőségek közül, gyakorlatias módon, választani. Természetesen ez otthon megoldható, mert nincs nagy probléma, ha pár órára ez, vagy az a szerver, szolgáltatás vagy a hálózat kiesik.

A szerver, mint már írtam, egy Fujitsu 3 magos, 14GB RAM-os gép, Proxmox virtuális környezettel.

A szerveren a lehetőségekhez mérten, majdnem, az összes gép LXC konténerekben fut. Az egyetlen kivétel a tűzfal.

Tehát a tűzfal funkciókat egy virtualizált PfSense adja. Ez felel a DHCP és DNS szolgáltatásokért is.

A tűzfal mögött található egy NextCloud felhőtárhely, a hozzá tartozó CollaboraOffice szolgáltatással. Ez két külön LXC konténerben fut, hogy ne zavarják egymást.

A szerveren még található egy fájlszerver, illetve egy Cups nyomtatószerver, mindkettő külön konténerbe téve.

A Proxmox szerver adattárolói, a rendszert leszámítva ZFS fájlrendszer alatt futnak, ami olyan 8GB állandó memóriafoglalást jelent, cserébe kapunk egy stabil, áramszünetre kevéssé érzékeny fájlrendszert. A merevlemezek RAID1-be vannak kapcsolva, a ZFS fájlrendszer által.

A szerver mentéséhez több megoldást is alkalmazok, mert…

…egy mentés nem mentés…

Az első védvonal, a ZFS snapshot, amit a Sanoid csomag intéz. Egy hétre minden nap készül egy snapshot az adatokról. De ezek még csak az adatok, ráadásul mi van, ha a teljes RAID tömb lehal (kicsi az esélye, de az ördög nem alszik, azért olyan csipás a szemem).

A második mentési metódust egy egyszerű rsync parancs segíti. Ez a szerver ZFS mount alól szinkronizálja 7 napos forgással az adatokat.

A rendszerek mentését viszont, napi mentéssel, a Proxmox saját mentése adja.

Úgy érzem, itt az ideje hátradőlni és elkezdeni a karácsonyt. :)